A leszámolható keresztszemesek esetén mintaívből dolgozunk. A mintaíven megtaláljuk a használandó fonalak jelét, illetve ötös, vagy tízes egységekben vastagabb vonalak segítik a mintaíven való tájékozódást. Nagyobb munkáknál érdemes megfontolni, hogy bevonalazzuk-e a kelmét, azaz átmásoljuk-e a vastagabb osztásokat a munkadarabra. Azt tapasztaltam, hogy így gyorsabb a haladás, és kevesebb a tévesztés, hiszen van jó pár ellenőrző pontunk, ahol egy szempillantással fel tudjuk mérni, jól dolgoztunk-e. Tehát, ha a rácsvonalak találkozásánál pont ugyanaz a szín van, aminek lennie kell, akkor biztosak lehetünk benne, hogy jól haladunk a munkánkkal. A Szakkörön azt tapasztaltam, hogy akik használják ezt a módszert, gyorsabban haladnak, és pontosabban dolgoznak.
Vonalazáshoz használjunk kimosható szövetjelölőt, amit munkánk végeztével langyos vízzel, mosószer nélkül el tudunk távolítani a kelméből. A ceruzát nem javaslom, mert ha erősebb pigmentű ceruzával jelölünk a textilen, akkor az nem biztos, hogy mosással maradéktalanul eltávolítható, illetve a kezünkön lévő természetes zsírréteg beletörheti a ceruza grafitját a textilbe.
