A kontúröltés, tűzőöltés, visszaöltés, vagy a keresztszemes körökben leginkább back stitch-ként emlegetett öltés bemutatása
A vonalhatású öltések családjába tartozó kontúröltés ideális rajzeszköz, segítségével kihangsúlyozhatjuk a minta egyes részeit, vagy részletgazdaggá tehetjük azokat. Az öltés nagyon hasonlít a gépi varrás képére, és akkor használjuk, amikor határozott körvonalakra van szükségünk. A feladat az, hogy kicsi, egyenlő méretű öltésekből a rajzolt vonalhoz hasonló öltésképet hozzunk létre. A kontúrozás készülhet hasonló színnel, vagy épp nagyon eltérővel, megrajzolhatja az arcot, vagy a hajfürtök vonalát.
Keresztszemes hímzésnél úgy alkalmazzuk, hogy először elkészítjük a keresztszemes mintarészt, majd elvégezzük a kontúröltéseket, így adott a fonal rögzítése, egyszerűen húzzuk be a fonalat az előző mintarész alá, ebben az esetben érdemes hosszabb szálat az öltések alatt hagyni, hogy biztosan ne csússzon ki a rögzített szál.
Öltsünk fel a az anyag színére, majd a következő négyzetnél öltsünk fel, egy négyzet kimarad, felöltünk. A mozdulat hasonló a férceléshez. Jobbról balra szoktam haladni, így esik kézre.
Ha a végére értünk a kontúrozandó résznek, akkor megfordulunk és befedjük a lyukakat. A végeredmény egy apró öltésekkel előállított vonal lesz. Természetesen haladhatunk ívesen is, ahogy a minta kívánja.
Egy másik módszer, amelyet akkor szoktam használni, ha túl kacifántosan halad a kontúrozás: egy lépésben, odafelé elkészítem a kontúröltéseket. Ennek a módszernek az a nagy hátránya, hogy nagyon eszi a fonalat, ugyanakkor biztonságot ad, hogy nem hagyok ki egy öltést se a kontúrozás során.